Minden átmeneti, minden ideiglenes, mindenem kölcsönbe van, csodálatos, mágikus.

Hallod tesi, ha egyszer eltévedünk, együtt tévedünk el. Mert ezek nem vágják a rendszert.

                 *

Szóval a panda sem találja a rendszergazdát. Átvágunk a szerelem rideg sivatagán, megküzdünk a démonokkal, és megtaláljuk a rendszergazdát - bár egyelőre csak egy nyomasztó szűkös panellakásban feszengünk egy rakás idiótával, akiket nem is ismerünk. Most is előttem van Adrynalin szenvedő arca...("Muszáj ezt? Ez nem a mi társaságunk..." "Majd azzá tesszük.")
Úgy is végül az lesz, amit mi akarunk.
Végül felépült a kettőnk rendszere, csak láttuk hogy esélytelen az hogy bárki abba becsatlakozhassék. Noha, mint erre rádöbbentünk aznap este (talán egymilliomodjára életünkben) bármit megtehetünk bármikor.
Egy hajszál választ el...

Mindenki győzze le a maga hajszálát.