Jönnek a holtak.
Ha nem mész oda hozzájuk.
Ez a fenyegetettség hajtja talán a temetőbe menetelő bundás mamikákat és slusszkulccsal babráló tatákat.

Mint árokmenti gyrosok tetejére applikált karácsonyfaégők, akképp a mécsesek is.
Ez a hullák marketingje.

"Rágyújthatok?"
"Hogyne. És a szépapám szemgödrébe hamuzzon, jó lesz?!"



Szerintem is etikátlan a temetőben dohányozni.
Rájöttem, hogy most egyszerre kurvas*k szabadidő zuhant az ölembe. Nem tom például, holnap mit csináljak, és kivel.
Tegnap éreztem, hogy valami kurvaj*t festettem, diadalittasan szenderedtem el, ám reggel felkelve láttam, hogy csak a transztól értékelődött túl a szememben a mű.
Persze, na jó, tegnap sem gondoltam, hogy olyan nagyon fasza, meg reggel sem éreztem, hogy ocsmány hulladék. Szinkretizmus.

Ez a kép körülbelül három éves. Egy lomtalanítás alkalmával készült. A videótékákban reklámcéllal kihelyezett színes kétdimenziós bábukhoz hasonlatos, igéző tekintetű hölgytől csak nehezen sikerült elválnom. Aktuális baráti nyomásra. Közölte, ha tovább cipelem azt a szart, itthagy.
Akkoriban még neurotikusan rettegtem az egyedülléttől, így feláldoztam a kígyóbűvölőt az igaz barátság oltárán.
A barátság elszállt, a kép megmaradt.